A címer jelkép, eszköz arra, hogy kifejezze az adott várost, mondhatjuk a városi lét tartozéka biztosították maguk számára az összeférhetetlenséget. Ezzel párhuzamosan a pecsétrajzok, a város címerképei díszíthették a városházát, a templomot, és intézményeket. Rákerülhetett a város zászlóira, vagy hadi eszközökre is. A közhatalom jelképe, a pecsétnyomórajz és a város címere. Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai az 1960/70-es években megszerkesztették a maguk címerét, s az 1980-as években várossá nyilvánított települések sem mulasztották el ezt, így Tokaj sem 1986-ban.
A középkortól majdnem minden településnek volt címeres pecsétje. A város első – eddig ismert pecsétnyomatán 1549-es évszám szerepel, a város neve: „THOKAI” mellett. Ennek első említése 1876-ból való tanulmány, amelyben azt írják: „Gyűjteményemben van egy magyar okmány 1586-ból, melyben Tokaj városa bizonyítja, hogy Eromyes Pál tokaji pincéjét elcserélte Garay I. János tarcali pinczéjéért, és hogy Garay I. János megvett Tokajban egy házat Kristóf ispántól. Az okmányban sárga viaszra van nyomva Tokaj város húszas nagyságú pecséte, mely a következő: középütt keresztalakú fa van, mely körül egy kitátott szájú kígyó tekerődzik, jobbra-balra pedig szőlőtőkék, lefüggő gerezdekkel és a körirat: „THOKAI 8.B.Z.8.1549.”
Ez az elsőként számontartott városi pecsétnyomat leírása. Több pecsétlenyomat maradt ránk az 1610-ből, 1616-ból, 170-ből, más-más képmezővel. 1906-ban az Országos Községi Törzskönyvbizottság nemcsak a települések hivatalos nevét állapította meg, hanem a hivatalos pecsét felől is intézkedett. Mosolygó József tokaji görögkatolikus lelkész 1930-ban megírta Tokaj történetét, a könyvborítóra az alábbi címer került: „Hármas halomra állított vaskos kereszt, azon a tekeredő kígyó, két oldalt a kisebb halmok tetején egy-egy szőlőtőke, levelekkel, fürtökkel.”
Ezzel mondhatjuk le is zárult a címertörténet Tokajban, ahogy Bencsik János írja várostörténeti tanulmányában, hiszen ehhez nyúlt vissza a város testülete és fogadta el a 2/1990-es rendeletében. A város zászló színében is visszatért a hagyományos formához világossárgaég színkék hosszant csíkozott változatához. Bencsik János a fent említett tanulmányában felteszi a kérdést, hogy a keresztre tekeredő kígyó miként kerülhetett Tokaj címerébe? Honnan kölcsönözték a XVI. század közepén élt Tokajiak? Anélkül, hogy részleteznénk a bibliai fejtegetéseit, egyértelműen ószövetségi pár huzamokra következtet.
Amikor az Úr parancsára Mózes a zsidó népet az Ígéret földjére vezette. Eközben a választott népet kishitűsége miatt megbüntette az Úr. A történet részlete: „És szólla a nép Isten ellen: Miért hoztatok fel minket Egyiptomból, hogy meghalnánk e’ pusztában? Mert nintsen kenyér víz is nincsen, és a mi lelkünk megutalta ez alávaló kenyeret. Botsáta ezért az Úr a’ népre tüzes kígyókat, kik mardosák a’ népet, annyira, hogy sok nép halna meg Izraelből. Akkoron méne a nép Móseshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szóllotunk az Úr ellen, és te ellened.
Imádjad az Urat, hogy vigye el mirólunk a’ kígyókat. És imádkozék Móses a’ népért. És mondá az Úr Mósesnek: Tsinálj magadnak Tüzes kígyót, és emeld fel azt jegyül, és valaki megmarattatol, ha tekinténd arra, meggyógyul. Tsinála azért Móses értzből öntött kígyót, mellyet felemele jegyül. És vala, hogy mikoron a kígyó megmaránd vala valakit, tekintene arra az érzből öntött kígyóra, és meggyógyul vala.” (Biblia Móses IV. könyve 21.rész) Resümében Tokaj címerének központi jelkép együttese jelentheti Mózes által csinált és felemelt érckígyót, mely által hirdeti a megtértek számára az üdvözülést, az üdvözülés távlatát.
Ám megjegyzendő, ez csak egy lehetséges értelmezése Tokaj címerének. Bizton állítható, hogy a címer, mint jelkép kifejezi a közösség tagjaiban az összetartozás érzését. Elfogadása a múlt, a jelen, a jövő generációk közös értékrendjét erősíti meg. Ugyanis egyetlen közösség sem létezhet mindenki számára elfogadható és megbecsült szellemi értékek nélkül.
Forrás: Szőlőskert Magazin, 2023, 4. lapszám, 6. oldal.