Tokaj és környéke
kulturális magazinja
950 éves Tokaj

Városavató Tokajban

Papp Lajos államtitkár mondott beszédet

Városavató tanácsülést tartottak kedden Tokajban. A Zalka Máté Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetben rendezett ünnepi tanácsülésen Zboray Gábor tanácselnök üdvözölte a résztvevőket, közöttük: Borsod-Abaúj-Zemplén megye párt-, tanácsi-, társadalmi — és tömegszervezeteinek vezetőit és a megye városainak képviselőit. A megye legfiatalabb — tizedik — városának tanácselnöke beszédében áttekintést adott Tokaj történelmi múltjáról, fejlődéséről, életéről, és vázolta az elkövetkezendő évek feladatait. Ezt követően az Elnöki Tanács, a kormány nevében Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke köszöntötte a várossá lett település polgárait, sikereket kívánva városfejlesztő terveik megvalósításához, majd átnyújtotta a tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet.

A Tisza és Bodrog találkozásánál, a Tokaji-hegy keleti lábánál fekvő Tokaj, az 1500-as évek körül vált világhírűvé, a messze földre szállított nehéz borai, főként a Tokaji Aszú révén, amelyet évszázadok óta úgy emlegetnek, mint a királyok bora, a borok királya. A magyar történelem nagy eseményeinek színhelye a város: itt volt a bölcsője a Rákóczi vezette szabadságharcának, s az 1848—49-es szabadságharc idején is kemény és győztes csaták zajlottak Tokajban és környékén. Az uralkodóktól, fejedelmektől kapott kiváltságok, jutalomlevelek hosszú ideje biztosították a település fejlődését, azonban a XIX. század végén, az orosz és lengyel kereskedelmi kapcsolatok meggyengülésének következtében Tokaj elvesztette városi rangját. Pozíciója jó ideig a felszabadulás után sem erősödött. Újravirágzása csupán az utóbbi évtizedben kezdődött el. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács végrehajtó bizottsága 1978- ban hagyta jóvá Tokaj fejlesztési programját az MTA Földrajztudományi Intézete által készített terv alapján.

Az 5700 lakosú Tokajban termékeiről ismert vas és fémipari szövetkezet, háziipari szövetkezet működik. Az utóbbi évek során jelentősen fejlődött a kereskedelmi hálózat: harminc kereskedelmi, huszonhét vendéglátóipari egység, új, 1800 négyzetméter alapterületű áruház szolgálja az ellátást, új szálloda is épült, a szolgáltatás fejlődését pedig az elmúlt évben megépült Gelkaszervíz jelzi. Van a városban gimnázium, s kereskedelmi és mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek várják a helybeli és a környező településeken élő diákokat. A lakosság maga is sokat tett Tokaj fejlődéséért, anyagi hozzájárulásával, illetve társadalmi munkájának eredményeként bővült az ivóvíz- és a csatornahálózat, utak, terek épültek. Mindez közrejátszott abban, hogy a település újra elnyerhette a városi címet.

Forrás: Magyar Hírlap, (19. évfolyam, 1986-01-15 / 12. szám)