Vagyunk, itt vagyunk, Tokajért dolgozunk! A beszélgető partnerről mindig illik felkészülni, így is tettem, az első találat a Kieselbach művészeti honlapja volt, ahol az alábbi rövid összefoglaló olvasható: „Festő. Tanulmányait az egri tanárképző főiskolán végezte 1971-ben. Majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem etnográfia szakán szerzett diplomát 1984-ben. Hazai és külföldi egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt, 1971-től Tokajban, Szerencsen, Debrecenben, Egerben, Lengyelországban.”
Az első gondolatom az volt, hogy ez túl rövid információ, hiszen Tokaj emblematikus családjának tagja, akiknek a munkája komoly változásokat eredményezett a település életében évtizedeken át, valamint Tokaj és környéke helytörténetének pedig kiváló ismerője, írója, tanára. A találkozót a régi múzeumba beszéltük meg, hiszen több évig itt dolgozott, mint édesapja is Pap Miklós. Gondoltam mindent megkérdezek a személyes pályaútjáról, apróbb és nagyobb történeteket sikerről, illetve kudarcokról. Ám nem így lett. Velem szemben ült Pap Gizella, aki magáról alig, ám édesapjáról, a férjéről, a gyermekeiről annál többet mesélt.
Halk, szép beszéde közben egy érzés kerített hatalmába: mintha az életútja nem is lenne fontos, hiszen minden ösztönével, idegszálával, a közösség irányába tart, minden figyelme a régmúlt és a jövő közössége körül mozog. Mintha Ő nem is lenne olyan fontos, mert a közösségért tett cselekedetek az alapvető viszonyítási pontja. Életösztöne a közösség összes dimenziója felé irányítja, a család, a szűkebb kulturális közeg, a város, ahol született, és a nemzet, melynek kincseit, mint gyöngyök fűzte fel alkotásaiban, írásaiban.
Mellettem ült egy szuverén, energikus, építő energiákkal teli ember. Miket is épített? Önmagát, művészeti kulturális köröket, társaságokat, kivételes helytörténeti témákat karolt fel, mondhatnánk egy rendhagyó közösségi vállalkozást, mindezt önként. Előttem egy Nő megállíthatatlan küzdelme és haladása szakmai nézete, értékrendje, a folyamatosan változó történelemmel és társadalommal szemben. Kiállása, következetes magatartása, az értéket szerető, megtartó és azokat létrehozó példája. Beszélgetésünk a régmúlt időkről, Tokaj kulturális életéről, művelődési szakmájáról, olyan volt, mintha egy „alulnézeti tankönyv” lenne a mainstream száraz ismeretanyag mellett.
Makoldi Sándorné Pap Gizella egész élete, munkája méltó édesapja Pap Miklós szellemi örökségéhez, életműveihez. A Szőlőskert Kulturális Alapítvány kezdeményezi Tokaj Város Képviselő testületének a megbecsülés és érdemei elismeréseképpen Makoldi Sándorné Pap Gizella részére a díszpolgári cím megítélését.
Alföldi Andrea
Forrás: Szőlőskert Magazin, 2023, 5. lapszám, 12. oldal.