A tokaji tűzoltó egylet története összeolvadt az embermentéssel, mindig elsőként szem előtt tartva a bajban lévő, küszködő ember védelmét, másrészt az értékmentést. Az évszázados emberi áldozatkészség soksok példáját vonultatta fel a tragédiák megelőzésében, azok következményeinek csökkentésében. Évszázadon átívelő megannyi küzdelem és következetes tenniakarás hozta a tűzoltói munka sikerét. A sok nehézség, az egymást érő önkéntes szolgálatok, az éj és nappal egymásba olvadása, a családtól távol töltött ünnepek sem törték meg a segítésre esküdött bajtársakat.
Újra, és újra erőre kaptak, mert hitük volt abban, hogy jót cselekednek. Az akkor lehetséges tűzoltási gyakorlat, a létező bajtársi közösség, a „szeretet-teljes” együvé tartozás, az itt élő polgárok megbecsülése, a tűzoltó táncmulatságok, ünnepek hangulata, a gyakorlatok különleges élménye mind mind már a múlté. A tokaji Önkéntes Tűzoltó Egylet történetét Pap Miklós dolgozta fel 1987-ben, az akkori múzeum leltárában szerepeltek az ott felsorolt emléktárgyak, dokumentumok, melyek már nem találhatóak meg, így a tűzoltó zászló, nyéllel, a több évtizedes testületi jegyzőkönyvek többsége, az általa még kópiázott fotók közül is csupán az 1926. évi egyleti csoportkép maradt meg.
Sajnos elveszett az 1926. augusztus 2-án Marcsek János lelkész saját kézzel írt díszbeszéde is, melyet Buchalla Ödön nyugalmazott evangélikus lelkész 1994. március 4-i levele alapján az akkori polgármesternek megküldött, jelezve, hogy a beszédben fontos zászlóanyák nevei is szerepelnek, mint Vecsey-Oláh Károlyné, Leib Frigyesné. Talán nem túlzás leírni, hogy egy olyan közösség történelmi emlékei kerültek méltatlanul felejtésre, törlésre, kidobásra, mely pont az itt élő akkori polgárok mindennapi életének szerves része volt, akik lelkiismeretes közösségi életet folytattak, akik déd-vagy ükunokáik előtt példát mutattak.
Európában az első tűzoltó egyletek, egyesületek – a céhektől a staféta botot átvéve – az ipari forradalom folyományaként csaknem két évszázaddal ez előtt jönnek létre. Kontinensünk sok országában a tűzoltó szervezetek kialakításához katonai minta szolgál. Így nem véletlen, hogy a tűzoltóknak zászlójuk is van, parancsnoka, alparancsnok stb. és a hozzá kapcsolódó viselési, kezelési szabályok alapja is. A tokaji Önkéntes Tűzoltó Egylet 1879. május 8-án alakult meg Szabó Károly elnöklete alatt. Alapszabályát a Belügyminisztérium 24.030. szám alatt 1880. március 20-án hagyta jóvá.
Ezen év november 16-án „Egyhangúlag s zajos éljenzések között megválasztott főparancsnok Benedek Pál elfoglalván székét, felhívja az egylet tagjait a segédtiszt megválasztására, ki közfelkiáltással ifj. Kottán József ügyvéd lett.” Ugyanezen a gyűlésen választották meg Thann Sándort szertárosnak, Váry Györgyöt építésznek. Három szakosztályt alapítottak: 1. Mászó szakosztály, melynek vezetője Szeidel Ede lett, és 27 főből állt: Grünfeld Hermann, Róth József, Gartner Hermann, Korényi Antal, Jazinger Bernát, Weisz Hermann, Újhelyi Tóth János, Füszter György, Stenczel János, Politi Kálmán, Keresztes Károly, Szűcs István, Bollner Károly, ifj. Turián József, Lantos János, Hatala István, Rohlitz Dezső, Kardos Imre, ifj. Freiler Béla, Weisz Leopold, Brolik Nándor, Orovecz József, Deutsch Manó, Matusek Lajos, Deutsch Kóbi, Kohn Pál. 2. Szivattyús szakosztály, melynek vezetője Juhász Pál szakaszvezető lett és 21 fővel kezdte meg a munkát: Grünberger Ignác, Jeszenszky Károly, Klinga Gyula, Küpaner József, Lamancsik János, Honétzy István, Bárczy Bence, Farkas Lajos, Kohn Márton, Springer Bernát, Peták János, Helebrandt Mór, Józs Gusztáv, Kohn Pinkász, Huszár Gábor, Kolláth István, Jurcsik Bálint, Ondi János, Lantos István, Rosenthal Adolf. 3. Rendfenntartó osztály, mely 20 főből állt, és vezetője Józsa Pál szakasz vezető lett. Alapító tagjai: Telepy József, Burger András, Balogh Lipót, Brieger Ignác, Kóhn Áron, Rose Jakab, Szűcs László, Lantos József, Kádár Miklós, Magyar Mihály, Frisch Vilmos, Ranner István, Kernáss Gusztáv, Regéczy Gyula, Lindenbaum Fülöp, Schaffer Vilmos, Ranner György, Kohn Lajos, Bodnár András. E közgyűlésen Kántor Vilmos javaslatára az Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulása körül szerzett érdemeiért jegyzőkönyvi köszönetet mondanak az előkészítő bizottságnak, mely okmányt a város irattárába helyezték el. (nem lelhető már fel) Megtárgyalták a tűzoltó egyenruhájának a formáját, a ruházat és felszerelés anyag vonatkozásait, valamint a szertár kialakítását.
Határozatot hoznak, hogy 1879. november 23-án minden tag leteszi az alábbi fogadalmat: „Én…a Tokaji Önkéntes Tűzoltó Egylet működő tagjául belépve, becsületem lekötése mellett kötelezem magamat az egylet alap és szolgálati szabályzatában körülírt teendők s kötelességek betartására.
E fogadalmat ezennel becsületszavammal erősítem.” A fenti napon megtartott parancsnoki ülésen Ranner János főbíró előtt több új taggal együtt letették a fogadalmat az alapító tagok. A tagok nemcsak az egyenruha, hanem a felszerelési költségeket is magukra vállalják, sőt 10 forint 1 forint között fizetnek be az egylet pénztárába.
Döntés születik a téli ruházat kérdésében is, mely szerint a felső öltöny „kurta daróc, barnás szövetből, a nadrág sötétszürke postóból, veres poszpollérral legyen készítve, lengyel nadrág formára.” Kistokajban lévő tűzőrségi laktanya távíróval való felszerelése, mely 581 forintba kerülne bál rendezését javasolják. 1880. február 22-i parancsnoki ülésen bejelentik, hogy a bál tiszta haszna 107 forint volt. Sisakokat rendelnek, karszalagokat a helyi Róth József és Lindenbaum Fülöp kereskedőktől. 1880. áprilisi parancsnoki jegyzőkönyv tartalmazza, hogy Székely Károly I. alparancsnok az április 2-án kiütött tűz alkalmából a tűzoltók munkájának elismeréseképpen a dicséret jegyzőkönyvbe vétessék. (A tokaji Székely család történetét Makoldi Sándorné írta meg.) Köszönetet mondanak Lux Andrásné asszonyságnak, mert lovait a vízipuska vontatására készségesen átengedte.
Határozati javaslatot küldenek át a városi képviselőtestületnek, hogy a város közterületeit tartsa tisztán, mert az április 2-án keletkezett tűz tanúsága az, hogy e miatt a vizet messziről kellett hordani, s hogy a tűzoltó egylet céljaira igénybeveendő lovak a városban legyenek állandóan. Molnár József népzenész kérelmét elfogadták, és a zenekart felvették az egyletbe, s így már tűzoltó zenekar is lett, bár az egyenruhájukon az ÖT helyett TZ jelzés szerepel majd, s sapkájuk nem fekete, hanem „veres” legyen. 1880. május 25-én megtartott parancsnoki gyűlésen határozat született arról, hogy a tokaji Önkéntes Tűzoltó Egylet felvételét kéri az Országos Tűzoltó Szövetségbe.
Tokaj – hegyaljai településeken létrejövő tűzoltó egyletek szoros kapcsolatot tartanak egymással, képzéseket, tanácskozásokat tartanak. Így például: a király őfelsége 1880. szeptember 19-én Szerencsen átutazott, így a vasútállomáson történő ünnepélyes fogadtatáson a szerencsi Ö.T. testület meghívására a tokaji tűzoltók is jelen voltak. Az Egylet főbb bevételei főleg a pártoló tagoktól, az éves szinten egy-két alkalommal megrendezett báli, illetve a táncmulatságok adományaiból tevődött össze. De volt arra is példa, hogy egy színielőadás teljes bevételét az egylet javára írták 105 forintot 1883. júliusában.
Ebből vízszállító szekeret és vizeshordókat vásároltak. 1886. januárjában a Fiumei Tűzoltó Egyesület meghívja a tokaji egyletet a Fiuméban tartandó országos közgyűlésre. 1890. január 12-i parancsnoki ülésen határozat születik arról, hogy mivel Tokaj városa el van adósodva, s elszegényedett, a város részéről támogatás nem érkezik. Köszönetet mondanak a Gregersen cégnek, (a tokaji Tisza-híd építője volt) a mászó torony építéséhez adott tetemes mennyiségű faanyagért. 1891. június 7-én tartott közgyűlésen 19 új belépő teszi le fogadalmát, és csatlakozik a 48 rendes taghoz. 1892. február 7-i bál jövedelme az Arany sas szállóban 91 forint volt, melyből új tűzoltózászló beszerzésére került sor.
Jegyzőkönyvben mondtak köszönetet Tokaj lelkes honleányainak a bálra ajándékozott kézimunkákért és tombola tárgyakért. Valamint 5 és 10 éves szolgálattal rendelkezők számára szolgálati érmek beszerzésére intézkednek. Határozatot hoztak arról, hogy Őfelsége 25 éves jubileumán, június 8-án tartandó istentiszteleten díszőrség fog megjelenni. 1895. június 29-én új elnököt választanak Bergler Gyula prépost személyében, megújul a parancsnokság is: főparancsnok lett Kudász Kálmán, I. alparancsnok Miskovits István, II. alparancsnok Hatala István, segédtiszt Fénykövi Jakab, szertárnok Firts Gyula.
A mászó osztály vezetője: Klinga István. A szivattyús osztályé: Klinga Gyula. Pénztáros: Lantos József, építész Göncy István, csővezető: Tassinger Bernát, orvos: dr. Krőtzer László és dr. Friedmann Adolf. 26 új tag lép be és teszi le esküjét. A választmány tagjai lettek: Füzesséry Ödön főszolgabíró, Horváth János református lelkész, Kicsinkó Antal, Kohn Emánuel, Kozlik István, Reiner Ignác, Paulay Gábor, Reiner Dezső, Ries Salamon, Zákó Soma, Helm Sámuel. 1896. október 6-án Angyal Dániel 1848-as honvéd hadnagy sírjának megkoszorúzására került sor az Egylet állománya részéről.
Bergler Gyula prépost és elnök 1903. április 17-én elhunyt. Az új elnök: Vecsey Oláh Miklós lett megválasztva a május 10-i közgyűlésen. A Polgári Olvasókör tagjaiból kistokaji szakasz felállítását javasolják, a polgárokból pedig 100200 vederrel vedres csapat kialakítását. A kistokaji 12 fős tűzoltó szakasz szervezését Hargittay Ferencre bízzák. Az éves szüreti bál jövedelme 520 K, volt ebből 400 Kt az „Őrtanya alap” javára helyezték el Tokaj Hegyaljai Takarékpénztárban. Az 1904. január 23-i parancsnoki ülés érdekes részlete, hogy a pénzügyi beszámolóban szerepel a Tokaji Nők Alapítványa, mely 268 K.36 f. járult az őrtanya alaphoz.
Az építendő őrtanya tervrajzát Kiss Albert építész készítette el. (elveszett) A jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy az őrtanya gyűlésteremből, kisebb lakószobával, közös konyhával, szertárral, istállóval, és egy őrtoronnyal rendelkezett volna, melyet a Bodrog jobb partján lévő Lazarovits-féle üres telken szerettek volna megépíteni. 1906-ban a Rákóczi hamvak hazaszállításakor az Egylet részéről képviselet és részvétel történt. 1908-ban már tűzoltó dalárda is megalakul. A tokaji Önkéntes Tűzoltó Egylet története itt nem ér véget (történeti kiemelések szubjektíven történtek), hosszabb és tartalmasabb kiadványt is megérne, így ezen írás csupán arra szolgál, hogy rámutasson, milyen nagyszerű emberek éltek itt, akikről alig tudunk valamit, pedig ők voltak a legaktívabb testület, a város legszervezőképesebb közössége.
Ha végignézzük a tisztikart, a vezetőket akkor látjuk, hogy ügyészek, mérnökök, bírók, gyógyszerészek, orvosok, szőlőbirtokos, jegyző, építészek. A szakosztályok tagjai megbízható iparosokból, kereskedőkből, jómódú polgárokból kerültek ki és felvételük is szigorú feltételekhez kötött volt. Dicső időszak volt. Méltón és a legnagyobb tisztelettel illene emlékeznünk rájuk, még ha emléktárgyaikat el is tékozolták. Főhajtás mellett illene posztumusz díszpolgári címet adni, és márványtáblába foglalni a köszönetet, amit a városért tett a tokaji Önkéntes Tűzoltó Egylet, mert Tokaj történelmének egy darabja.
Tokajnak a mai napig két legnagyobb ellensége volt, van, és lesz a tűz és víz. A pusztító tűzvészek külön történeti leírást érdemelnek, ám a mai napig a természeti akadályok miatt, ahova gépekkel nem lehet eljutni az emberi kéz értéke felbecsülhetetlen. Veszélyben cselekedni egyfajta kívüliséget jelent a mindennapok megszokott világán. Olyat, amelyben az óvatosság s a józan ész diktálta tettek átlépik a korlátot, egy különös világ parancsa irányába. A tűzoltó nem mérlegel veszélyben oly módon, mint az egyébként kötelessége és elvárhatóság lenne.
A veszély vállalása nem vakmerőség, erőfitogtatás, hanem a lelkiismeret szavára hallgató belső parancs, tett mit embernek tenni kell. A bajban, a nehézségben való együttlétek, találkozások fokozzák az ebben résztvevők egymás iránti tiszteletét, megbecsülését. Ebben a munkában megerősödik az emberi élet tisztelete s annak mindenek feletti ereje. Nincs megalkuvás az életellenes természeti erőkkel. Élet van s annak lehetősége kell, hogy minden ember számára, minden helyzetben, minden körülmények között biztosítva legyen.
Ennek szellemében tettek tanúbizonyságot minden kivonuláskor s gyakorolták az önzetlenségből fakadó emberi láttatást, s közben élvezték az itt élő emberek szeretetét. Az utókor nem felejtheti el létezésüket! Tokaji Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2018-ban alakult meg, elnöke Pogáts Zsolt. Tagjai: Alföldi Andrea, Héri Tamás, Hubert András, Nagy Anikó, Pogátsné Juhári Éva, Rovenszki Mihály, Tóth Gergely, Ungvári Gyula, Vaskó György, Vaszil Zoltán. Az Egyesület elődjének ismeri el az 1879-ben alakult tokaji Önkéntes Tűzoltó Egyletet.
A 145 éves múlt tisztelete mellett kívánja újraéleszti és szervezni az önkéntes tűzoltó egylet hagyományait. 2024-ben tervei között van egy új tűzoltó zászló felszentelésének ünnepe, valamint Szent Flórián szobor felállítása. Várják az új tagok, pártolók jelentkezését az Egyesületbe, hogy elődök példamutatása alapján aktív közösségi életet folytassanak a jövőben.
Forrás: Szőlőskert Magazin, 2023, 5. lapszám, 5. oldal.